Boxwoods (Buxus spp) kicsi, örökzöld cserjék, amelyeket sövényként és szegélynövényként szoktak használni. Noha meglehetősen szívósak és alkalmazkodóképesek több éghajlati zónában, nem ritka, hogy a növényeket közönséges puszpáng cserjés kártevők sújtják. Míg a nemkívánatos kártevők közül sok jóindulatú, egyes esetekben a bukszus rovarok elleni védekezés a növény folyamatos egészségének szempontjából kiemelkedő fontosságú. A következő cikk információkat tartalmaz a bukszus kártevőiről és a bukszusok hibáinak kezeléséről.
Bukszuscserje kártevők
A puszpángok általában könnyen gondozható cserjék, amelyeket teljes napsütésben vagy árnyékban lehet termeszteni, és elsősorban kis és közepes sövényekhez használják. Könnyű gondozásuk ellenére sok rovar virágzik a puszpáng bokrokon.
Bukszus levélbányász
A puszpángok legkártékonyabb kártevője a puszpángabánya. Ez egy kicsi légy, amely őshonos Európában, de ma már az egész Egyesült Államokban megtalálható. A felnőttek és lárváik egyaránt súlyos károkat okoznak a bukszus lombozatában hólyagosodás és elszíneződés formájában.
A kifejlett levélfogók kb. 0,25 cm hosszúak és törékenyek. Narancssárga-piros. Májusban az apró (0,125 hüvelyk (0,3 cm) hosszú) lárvák narancssárga színű bábokká válnak, és légyként jelennek meg. A felnőttek párosodnak, majd a nőstény a petesejtek mélyére rakja petéit. Három héttel később kikelnek a tojások, és a lárvák lassan növekednek, amikor a levél belsejébe vágódnak.
A bukszus levélbányász rovarok elleni védekezés kezdetben egy ellenállóbb fajta kiválasztásával kezdődik. Néhány különféle ellenállású fajta:
- „Handworthiensis”
- ’Pyramidalis’
- ’Suffrutoicosa’
- ’Varder Valley’
- Buxus microphylla var. japonica
Ha ehhez kissé késő, akkor csökkentheti a populációt a metszéssel a felnőttkori megjelenés előtt vagy a petesejt után.
Egyes rovarölő szerek használhatók, de a védekezés nehéz, mivel az alkalmazást időzíteni kell a felnőttek megjelenésével. A bifentrint, karbarilt, ciflutrint vagy malationt tartalmazó spray-k mindegyike felhasználható ezen rovarok kezelésére a puszpáng bokrokon.
Bukszusatka
Eurytetranychus buxi egy pók atka - egészen pontosan a bukszus atka. Ezek a bukszuscserjés kártevők a levelek alsó oldalán táplálkoznak, apró fehér vagy sárga foltokkal tarkítva. Az európai és az amerikai bukszusfa is érzékeny a bukszusatkákra. A japán bukszus egy kicsit ellenállóbb. A magas nitrogéntartalmú műtrágya-felhasználás egybeesik a bukszus atkák nagy populációival.
Mint más típusú pókatkáknál, ezek a kártevők tojásként telelnek át a levelek alsó oldalán. Ezután májusban kikelnek egy másik generációval 2-3 hét múlva. Mivel ez évente több generációt jelent, ezért a lehető legkorábban a szezonban elengedhetetlen ezen hibák kezelése a puszpángokon. Az atkák a legaktívabbak tavasszal és nyár elején, legrosszabb esetben pedig száraz és poros körülmények között. Teljes lombhullás történhet, ha a fertőzés súlyos.
A puszpáng atkák kezelésére kipróbálhatja vízfolyással lemosni a növényekről. A kertészeti olaj is hatékony. Agresszív kezelés céljából alkalmazzon abamektint, bifentrint, malationt vagy oxitioquinoxot tartalmazó termékeket május első két hetében, hogy megugorjon a populáció.
Boxwood psyllid
Egy másik gyakori rovarrabló a bukszus psyllid (Cacopsylla busi). Bár ez kevésbé súlyos kártevő, mint a fentiek, mégis rengeteg pusztítást okozhat a puszpángán. A kár pusztán kozmetikai jellegű, a levelek köpölyözésével és az érintett gally növekedéssel jár. A psyllid minden puszpángot sújt, de az amerikai bukszus a leginkább fogékony.
A pókatkahoz hasonlóan a bukszus psyllidje áttelel, mint egy apró, narancssárga tojás, amely tavasszal kel ki, amikor a növény rügyei kinyílnak. A nimfák azonnal megkezdik a növény táplálkozását. Ebben a szakaszban a rovarok károsítják a növényt, és a levelek megpucolódnak. A köpölyözés rejtekhelyet nyújt a psyllid számára, valamint védelmet nyújt. Június elejére szárnyas felnőttekké válnak, majd párosodnak. A nőstények a bukszus rügypikkelyei közé rakják petéiket, hogy átteleljenek a következő tavaszig. Évente egy népesség él.
A psyllidek leküzdésére alkalmazzuk ugyanazokat a rovarölő szereket, amelyeket fent említettünk május elején, amikor a fiatalok kikeltek.
További rovarok a puszpáng bokrokon
A fentiek a három legelterjedtebb rovar betolakodók a bukszusfákon, de vannak más káros kártevők is.
A puszpángok érzékenyek a parazita fonálférgekre, amelyek levélbarnulást, elakadt növekedést és a cserje általános hanyatlását okozzák. Ezeknek a fonálférgeknek több típusa van. Az amerikai puszpáng ellenáll a gyökércsomós fonálférgeknek, de toleráns a kaszkadőr fonálférgekkel szemben.
Ha fonálférgek vannak, akkor megvannak. A cél a népesség lehető legkisebbre csökkentése. Növesszen olyan növényeket, amelyekre a fonálférgek nem hatnak, hogy csökkentse a populációt, és összhangban legyen az ellátással - rendszeresen trágyázzon, mulcsozzon és öntsön, hogy a növény egészségi állapota stabil maradjon.
Kevésbé káros, de nem kevésbé irritáló esetenként a méretarányos fertőzések, a lisztes poloskák és a fehér lepkék. A pikkelyes és a fehér lepke egyaránt szopó rovarok, amelyek különböző pusztulásokat okoznak a puszpáng levelein, de egyébként meglehetősen jóindulatúak.
A liszthibák mézharmatot árasztanak, ami vonzó a hangyák számára, így valószínűleg legalább két fertőzéssel kell megküzdenie. A rovarirtókat rovarölő szerekkel nehéz leküzdeni. A természetben előforduló ragadozók és paraziták segíthetnek a populáció ellenőrzésében. Rovarölő szappan, keskeny hatótávolságú olaj vagy akár erőteljes vízfolyás is csökkentheti a populációkat.
Különböző hernyótípusok is problémát okozhatnak a puszpáng cserjékkel.
