A gyomok a legtöbb gyepen és kertben gyakoriak. Bár sokan közülük meglehetősen ismerősek, vannak olyanok, amelyek nem. A gyomok legelterjedtebb típusainak megismerése megkönnyítheti a tájból való eltávolítását.
A gyomtípusok azonosítása
A gyomtípusok azonosításához és ellenőrzésükhöz fontos megérteni, hogyan nőnek. A többi növényhez hasonlóan a gyomok is lehetnek egynyári vagy évelő növények. Az egyéves gyomok kevésbé zavaróak a védekezési intézkedések tekintetében. Noha a mag elterjedése miatt szinte bárhol kihajtanak, gyökérzetük viszonylag sekély. Ez megkönnyíti a kihúzást és a kiirtást, bár ezt ajánlott a vetőmag elvetése előtt megtenni.
A gyakori egyéves gyomok a következők:
- tyúkhúr
- rákfű
- parlagfű
- foltos spurge
- csomós
- kékfű
Az évelő gyomok viszont kiterjedtebb gyökérrendszerrel rendelkeznek, beleértve a gyökérzetet is, így nehezebben kezelhetők. Ezenkívül ezek a gyomok minden évben visszajönnek, különösen, ha a gyökereket nem pusztítják el. Néhány a leggyakoribb (és problémás) évelő gyomtípus:
- lóhere
- csalán
- pitypang
- főzőbanán
- egérfülű csirkefű
- őrölt borostyán
A gyep gyomjának azonosítása
A gyepes gyomok azonosításának egyik legjobb módja az, ha alaposan szemügyre veszi a táj talaját. Számos gyepes gyomnövény megtalálható bizonyos típusú talajokban, így ez kiváló módja annak, hogy azonosítsa a tájban esetlegesen növekvő típusokat. Íme néhány a leggyakrabban látható gyomok közül:
Pitypang: A pitypang sok gyepen és kertben jól ismert - homályos sárga virágaik szinte bárhol felbukkannak. Míg mély gyökereik megnehezítik az irányítást, általában könnyen felismerhető fehér, bolyhos magfejeiken terjednek.
Parlagfű: A parlagfűt sok allergiás beteg általában ismeri. Ezt az egyéves gyomot leggyakrabban a nyári (és őszi) hónapokban lehet látni, és páfrányszerű lombja ismeri fel.
Rákfű: A rákfű a háztulajdonos legrosszabb rémálma, az egész gyepen kúszik. Ez a nyári év a talajig fekszik és vöröses-lilás szárú (sima és szőrös egyaránt). Karcsú, tüskés alakú magfejeket képez közvetlenül a kaszamagasság alatt, ami megnehezíti a kezelését.
Foltos spurge: A foltos gömböcskén minden levél közepén vöröses lila folt található, a nedv pedig tejszerű (amely érzékeny egyéneknél kiütést okozhat). Ez az egyéves gyom nedves talajban könnyen felhúzható. A gyepfű sűrűségének javítása hozzájárulhat a kontroll alatt tartásához.
Közönséges csirkefű: A közönséges csicseriborsó szőnyegképző gyom apró, csillag alakú fehér virágokkal. Ez az év akkor virágzik, ha hűvösek és nedvesek a körülmények. Az egérfüles csirkefű hasonló, azonban ez a gyom évelő, szőrös szárakkal és levelekkel, és jobban tolerálja a nyári hőséget.
Fehér lóhere: A fehér lóhere egy évelő gyom, amely kúszó futókat képez és fehér, bolyhos külsejű virágzásokat eredményez. Mivel ez a gyomnövény hüvelyes, amely megköti a nitrogént, gyakran megtalálható az alacsony termékenységű gyepekben. Nitrogén hozzáadása a talajhoz megkönnyítheti a lóhere populációját.
Közönséges csalán: Ez termékeny talajban határolja a kerteket és a szabad mezőket. Ennek az évelő gyomnak sokféle fajtája van, beleértve a csalánt. Bár úgy néz ki, mint egy közönséges, szőrös gyom, vonzó kis virágokkal, nagyon fájdalmas csípést okozhat, ha megérinti. A csalán gyakran agresszív terjesztő lehet, kúszó gyökerekkel.
Széllevelű útifű: A széles levelű útifű alacsony növésű évelő. Széles levelei vannak, kiemelkedő vénákkal, és ha nem kezelik, elfojthatja a gyepfüvet, ami általában a gyep vastagságának fenntartását igényli.
Knotweed: Knotweed egynyári gyom, gyakori a járdák mentén. Általában száraz, tömörített talajban virágzik. A csomós növény kemény, szálkás szárat és kék-zöld leveleket alkot kis fehér virágokkal. Gyakran összekeverik a spurttal, azonban ez a gyom nem termel tejszerű nedvet. Számos magot termel, amelyet éves levegőztetéssel lehet csökkenteni.
Őrölt borostyán: Kúszó charlie néven is ismert, ezt a gyomot rendkívül nehéz leküzdeni, mivel ez a kúszó növény (kerek, fésült levelei, szögletes szárai és apró lilás virágai által felismerve) nagy foltokat képezhet a táj árnyékos, nedves területein.
Egynyári kékfű: Az egynyári kékfű, más néven poa annua, élénkzöld, alacsony növekedésű fű, hűvös, nedves időben virágzik. Míg számos fehér színű magfej képződik és foltokat képez az egész pázsiton, ez a gyom hirtelen elpusztul forró, száraz időben.
