A kén ugyanolyan szükséges, mint a foszfor, és nélkülözhetetlen ásványi anyagnak számít. Mit tesz a kén a növények számára? A növényekben található kén elősegíti a fontos enzimek képződését és segíti a növényi fehérjék képződését. Nagyon alacsony mennyiségben van rá szükség, de a hiányosságok súlyos növény-egészségügyi problémákat és vitalitásvesztést okozhatnak.
Mit tesz a kén a növényeknél?
A növényeknek csak 10-30 font kénre van szükségük hektáronként. A kén talajjavító szerként is működik, és segít csökkenteni a talaj nátriumtartalmát. A növényekben található kén egyes vitaminok alkotóeleme, és fontos a mustár, a hagyma és a fokhagyma ízesítésében.
A műtrágyában született kén segíti a vetőmagolaj-termelést, de az ásványi anyag felhalmozódhat homokos vagy túlterhelt talajrétegekben. A kén talajjavító szerepe a nátrium-tartalom csökkentésében hektáronként 1000–2000 font (450–900 kg) szükséges. A talaj kénhiánya ritka, de általában ott fordul elő, ahol a műtrágya kijuttatása rendszeres, és a talaj nem szivárog megfelelően.
Kénforrások növények számára
A kén a talajban mozgékony, elsősorban műtrágyákon és növényvédő szereken keresztül jut el. A növények másik fő kénforrása a trágya.
A kén aránya a növényekben 10: 1, és a növény szöveteiben hordozódik. Ennek nagy része a természetes talajromlásból és a korábbi növényi anyagokból származik. A talajban található egyes ásványok ként tartalmaznak, amely az ásványi anyagok lebomlásakor szabadul fel.
A növények számára kevésbé nyilvánvaló kénforrás a légkör. Az üzemanyagok elégetése során kén-dioxid szabadul fel, amelyet a növények a légzés során a szöveteikbe vesznek.
Kénhiány tünetei
Azok a növények, amelyek nem képesek elegendő ként bevinni, a levelek sárgulását mutatják, ami rendkívül hasonlónak tűnik a nitrogénhiányhoz. A kén kimerülése esetén a problémák általában a fiatalabb leveleken jelentkeznek, amelyeket először az idősebb levelek követnek. A nitrogénhiányos növényeknél az alul lévő idősebb leveleket érinti először, felfelé haladva.
A talajrétegekben levő gipsz lerakódások képesek megkötni a ként, és az idősebb, hosszú gyökerű növények helyreállhatnak, ha elérik ezt a talajszintet. A kén tápanyagként betöltött szerepe leginkább a mustárnövényeken mutatkozik meg, amelyek a fejlődés korai szakaszában hiánytüneteket mutatnak.
A talajvizsgálatok nem megbízhatóak, és a legtöbb hivatásos termelő növényi szöveti tesztekre támaszkodik a talaj hiányosságainak igazolására.
Kén magas pH-értékű talajokban
A korlátozott esőzésekkel és kevés mészkővel rendelkező területeken a kertészek pH-értéke magas lesz. A legtöbb növény mérsékelt pH-értékű, ezért fontos ennek a szintnek a csökkentése. A kén hasznos erre, de alkalmazása függ az Ön pH-jától.
Az Országos Kertészeti Egyesület praktikus pH-kalkulátorral rendelkezik, amely megmondja, mennyi ként kell hozzáadnia ahhoz, hogy kissé megsavanyítsa a talajt. A kén legegyszerűbb formája a 100 százalékban finomra őrölt kén, amely fungicidekben található meg, vagy csak tiszta, mint talajmódosítás.
Kénkertészeti használat
A kénre általában nincs szükség az otthoni tájban. Ha növényei kén kimerülésének jeleit mutatják, próbálja ki a trágya mellékszerepet. Nem árt a növényeknek, és lassan kénesíti ki a ként a talajban, amikor a földbe összeolvad.
A kén mindig ajánlott a vetőmagolaj növények számára, és általában kénporokból vagy növényvédő szerekből alkalmazzák. A legtöbb műtrágya elegendő ként is tartalmaz a talajszint helyreállításához. Legyen óvatos és kövesse az utasításokat a kénes kertészeti használat során. A talajban túl sok kén lehet visszatartva, és más tápanyagfelvételi problémákat okozhat. Kezdje mérsékelt alkalmazásokkal, és használjon természetes termékeket.
