A növényigények vizsgálatakor gyakran javasoljuk, hogy gazdag, jól vízelvezető talajba ültessen. Ezek az utasítások nagyon ritkán fejtik ki részletesen, hogy mi is az a tény, hogy „gazdag és jól lemerült”. Ha figyelembe vesszük a talajminőségünket, általában a szilárd részecskék textúrájára összpontosítunk. Például homokos, agyagos vagy agyagszerűek? Azonban ezeknek a talajrészecskéknek, az üregeknek vagy a pórusoknak a terei határozzák meg leggyakrabban maga a talaj minőségét. Tehát mitől porózus a talaj? Kattintson ide a talaj porozitásával kapcsolatos információkért.
A talaj porozitására vonatkozó információk
A talaj porozitása vagy a talaj pórustérje a talaj részecskéi közötti kis üregek. A heves talajban ezek a pórusok elég nagyok és bőségesek ahhoz, hogy visszatartsák a vizet, az oxigént és a tápanyagokat, amelyekre a növényeknek gyökereiken keresztül kell felszívódniuk. A talaj porozitása általában három kategóriába tartozik: mikropórusok, makropórusok vagy biopórusok.
Ez a három kategória leírja a pórusok méretét, és segít megérteni a talaj áteresztőképességét és víztartó képességét. Például a makropórusokban lévő víz és tápanyagok gyorsabban elvesznek a gravitáció hatására, míg a mikropórusok nagyon kis tereit a gravitáció nem annyira befolyásolja, és hosszabb ideig visszatartják a vizet és a tápanyagokat.
A talaj porozitását befolyásolja a talaj részecskék textúrája, a talaj szerkezete, a talaj tömörödése és a szerves anyagok mennyisége. A finom textúrájú talaj több vizet képes megtartani, mint a durva textúrájú talaj. Például az iszap és az agyagos talaj finomabb textúrájú és szubmikros porozitású; ezért képesek több vizet visszatartani, mint a durva, homokos talajok, amelyeknek nagyobb a makro pórusa.
Mind a finom textúrájú, mind a mikro-pórusokkal rendelkező talajok, mind a durva, a makro-pórusokkal rendelkező talajok szintén tartalmazhatnak nagy üregeket, amelyeket biopórusnak neveznek. A biopórusok a földférgek, egyéb rovarok vagy a pusztuló növényi gyökerek által létrehozott talajrészecskék közötti terek. Ezek a nagyobb méretű üregek megnövelhetik a víz és a tápanyagok talajba jutásának sebességét.
Mitől porózus a talaj?
Míg az agyagos talaj kicsi mikropórusai hosszabb ideig visszatartják a vizet és a tápanyagokat, mint a homokos talajok, maguk a pórusok gyakran túl kicsik ahhoz, hogy a növényi gyökerek képesek legyenek megfelelően felszívódni. Az oxigén, amely a talaj pórusaiban a növények megfelelő növekedéséhez szükséges másik fontos elem, szintén nehezen képes áthatolni az agyagos talajokon. Ezen túlmenően a tömörített talajok pórusterülete csökkent a növények fejlődéséhez szükséges víz, oxigén és tápanyagok megtartásához.
Ez fontossá teszi annak tudását, hogyan lehet porózus talajt juttatni a kertbe, ha egészségesebb növénynövekedést szeretne. Tehát hogyan hozhatunk létre egészséges porózus talajt, ha agyagszerű vagy tömörített talajjal találjuk magunkat? Általában ez olyan egyszerű, mint a szerves anyagok alapos összekeverése, például tőzegmoha vagy kerti gipsz a talaj porozitásának növelése érdekében.
Ha agyagos talajba keverjük, például a kerti gipsz vagy más lazító szerves anyagok megnyithatják a pórustéret a talajrészecskék között, felszabadítva a vizet és a tápanyagokat, amelyek beszorultak a kis mikropórusokba, és az oxigén behatolhat a talajba.
