Sok házikertész gyorsan stresszhelyzetbe kerül, amikor az ideálisnál kedvezőtlenebb éghajlati viszonyok jelentkeznek. Akár túl sok az eső, akár az aszály, a termelők csalódást szenvedhetnek, amikor azt tapasztalják, hogy növényeik nem képesek boldogulni. Világszerte azonban számos növény alkalmazkodik és képes ellenállni a legsúlyosabb növekedési feltételeknek is. Közelebbről megvizsgálva, hogy a növények hogyan élik túl ezeket a nehéz termesztési körülményeket, segíthet az otthoni kertészeknek, hogy jobban megtervezzék saját tájaikat.
Hogyan élik túl a növények az extrém környezeteket?
Az őshonos növényfajok kertben való felhasználásának egyik leggyakoribb érve az alkalmazkodóképességük a helyi termesztési körülményekhez. A termesztési régiótól függően egyes növények egyszerűen alkalmasabbak, mint mások. A saját kertjében őshonos növényekhez hasonlóan a növényfajok az egész világon képesek ellenállni a legmelegebbnek és a leghidegebb szélsőséges időjárásnak.
A zord éghajlatú növények természetesen alkalmasak arra, hogy ellenálljanak ezeknek a feltételeknek. Még a növények számára leginkább fenyegető helyeken is képes megtalálni a fákat, a lombokat és még a virágokat is.
A világ sivatagainak zord, forró és száraz körülményei csak egy példa arra, hogy a növények súlyos körülményei erős őshonos ökoszisztéma kialakulásához vezettek. A növények adaptációjának egyik érdekes módja a hosszú, mély gyökérzet fejlesztése. Ezek a gyökérrendszerek képesek fenntartani a növényt, akár hosszan tartó aszályos időszakokon keresztül is.
Ahogy elképzelhetnénk, a sivatagi régiókban a hosszú távú vízhiány is nagyon megnehezíti az új magok csírázását. Ennek a ténynek köszönhető, hogy e régió számos őshonos növénye egyedülállóan képes rügyezéssel szaporodni. Ezek a „rügyek” olyan új növekedések, amelyek a növény tövéből származnak, és lényegében az anyanövény klónjai. Ezen bimbózó növények közül sok, például pozsgás növények, nagyon népszerűvé váltak az otthoni díszkertekben.
Más, extrém körülmények között élő növények, mint például a sarkvidéki és alpesi régiókban növekvő növények, speciális adaptációkat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra fejlődésüket is. A nagy szél és a hideg hőmérséklet miatt különösen fontos, hogy ezek a növények védettséggel növekedjenek. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy a növények nagyon alacsonyan nőnek a földig. A nagyobb növények, például az örökzöldek vastag és teljes lombozatúak, amelyek megvédik a fa törzsét és szárát a széltől, a hótól és a hidegtől.
