A talajtakarók számos fontos funkciót töltenek be a tájban. Sokoldalú növények, amelyek megőrzik a vizet, minimalizálják a talajeróziót, kordában tartják a gyomokat, csökkentik a port és szépséget nyújtanak, gyakran árnyékban vagy más nehéz területeken, ahol semmi más nem fog megnőni. A bonyolult rész annak kitalálása, hogy miként kell elhelyezni a földfelszíni növényeket, hogy gyorsan kitöltsék őket, de az optimális földterület távolság számos tényezőtől függ. Olvassa el hasznos tippeket a talajtakaró növények távolságáról.
Milyen messze lehet növényeket terjeszteni
Általános szabályként elmondható, hogy a legtöbb talajtakaró jól működik, ha 12–24 hüvelyk (30–60 cm) távolságra vannak egymástól, de amikor a talajtakaró növények közötti távolságot kell meghatározni, fontos figyelembe venni az adott növény növekedési szokásait milyen gyorsan szeretné betölteni a helyet. Természetesen a költségvetése is fontos tényező.
Például a kúszó boróka (Juniperus horizontalis) szívós, jól viselkedő örökzöld, amely végül 6–8 láb (2–2,5 m) szélességig terjedhet, de ez nem egyik napról a másikra következik be. Ha azt szeretné, hogy a hely viszonylag gyorsan megteljen, hagyjon kb. 60 cm-t a növények között. Ha valamivel több ideje van, vagy a költségvetése korlátozott, vegye fontolóra a földfelszín közötti távolságot legalább 1,25 m.
Másrészt korona bükköny (Securigeria varia) gyorsan elterjed, és egy növény 2 méter széles területet fedhet le. A növények közötti körülbelül 12 hüvelyk (30 cm) távolság meglehetősen gyorsan fedést hoz létre.
A talajtakaró távolság kiszámításának másik általános tippje, hogy figyelembe kell venni a növény éréskor maximális szélességét, majd hagyni kell a növények között ennyi helyet. Hagyjon egy kicsit több helyet a gyorsan növekvő talajtakarók számára. Ültesse őket egy kicsit közelebb, ha lassan termesztenek.
Ne feledje, hogy néhány gyorsan elterjedő fedél agresszívvá válhat. Tökéletes példa erre az angol borostyán (Hedera helix). Míg az angol borostyán egész évben gyönyörű és elég gyorsan kitöltődik, rendkívül agresszív, és bizonyos területeken, köztük a Csendes-óceán északnyugati részén, káros gyomnak számít. A kertbe ültetés előtt érdeklődjön a helyi szövetkezeti bővítménynél, ha nem biztos abban, hogy egy növény invazív lehetőségei vannak-e.
